Ismét egy zúgolódás, Isten ellen és Mózes elen. Isten bűntetésül kígyókat küld a táborra. Temetik az aggot és csecsemőt, szülőt és gyermeket. A nép megáll Mózes előtt és így szólnak: vétkeztünk!
Isten azt mondta: a kígyók maradnak! De adok nektek egy különös utat az életre!
Emeljetek fel a táborban egy oszlopot, tűzzetek a tetejére egy rézből való kígyót és legyen, hogy akit megmar a kígyó, de feltekint a pozna tetjére szegezett rézkígyóra, az életben maradjon.

Őseinktől fogva mar minket is az a régi Kígyó. Mérge dolgozik minden megfogant magzatban. Végül megöl mindenkit.Isten ellenben mutatott nekünk egy különös utat az életre.
Nem vett ki minket a világból, nem űzte el rólunk a Sátánkígyót. Az marad és mar. De nagypénteken felemelte a keresztfa póznáját, rajta a bűneink miatt kígyóvá tett Fiával, és rendelkezett: ha elhiszed rólam, hogy annyira szeretlek téged, hogy bűneidet Fiamra helyeztem, és őt bűntettem meg helyetted, akkor a méreg erejét veszti benned.

Ne higgy haszontalan gyógymódokban:

• kiszívod a kígyómarás mérgét
• próbálod elhitetni magaddal, hogy nem is halálos a csípés
• valami miatt nem akarod látni, hogy mivé tették bűneid Jézust

Isten annyira szeretett téged hogy fára szegezte Fiát, bűnné tette őt és átokká. hogy te el ne vesszél, hanem mennyei örökéletre megtartson.

Zimányi József
egy jó zsidóbarát